Folytatódik a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügy Lukács Tamás, a végrehajtói kar korábbi alelnöke ellen, miután a pótmagánvádló sikeresen fellebbezett.
Sem gyanúsítottakat, sem tanúkat nem hallgattak meg a gyanúsan drágán rendelt Covid-tesztek, és Rogán Antal korábbi kabinetfőnökének megbundázni próbált egyetemi vizsgája ügyében.
Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselő a következő hat évben a rendőri visszaéléseket vizsgáló Független Rendészeti Panasztestület tagja lesz, miután ő maga is megszavazta az erről szóló előterjesztést. Korábban nem tölthette volna be ezt a posztot, de tavaly ősszel a kedvéért módosították a törvényt. Az egyeztetés nélkül jelölt és megválasztott tagok közé bekerült Szijjártó Péter sporttársa, valamint a Schmitt Pál-féle alkotmányos javaslatok elhíresült szerzője is.
A családon belüli erőszakról szóló törvényben foglaltaknak tulajdonítja a hajléktalanná válást Lukács Tamás KDNP-s parlamenti képviselő.
Egy hibátlan úriember, Semjén Zsolt doktorija óta tudjuk, milyen őszinte kíváncsisággal fordulnak kereszténydemokrata politikusaink más világvallások hittételei és gyakorlata felé. Erről tegnap is meggyőződhettünk, amikor a KDNP nevében Lukács Tamás, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnöke közleményben rótta meg Farkasházy Tivadart.
Öt nappal a ceglédi konfliktus után Lendvai Ildikó azt kérte, hívjon össze rendkívüli ülést az emberi jogi bizottság elnöke. Lukács Tamás ezt megfelelő felkészülés nélkül nem tartja indokoltnak.
Kiállt a véleménynyilvánítás szabadsága és a tisztességes eljárás elve mellett az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke. Lukács Tamás elítéli, hogy a Csatáry-ügyben véleményüket kinyilvánítók személyes adatait a kérdésben elfoglalt álláspontjuk miatt pénzért felkutassák és nyilvánosságra hozzák.
Nagy a zűrzavar az egyházi törvény módosítása körül. Az ellenzéki pártok úgy értelmezik a kapkodva elfogadott jogszabályt, hogy minden vallási közösséget egyházzá kell nyilvánítani, amelyik megfelel a törvényi előírásoknak. A kormánypártok szerint viszont a törvényi megfelelés nem jár automatikus elismeréssel.
Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság pénteki ülésén a kormánypárti képviselők egyhangú igen szavazatával megszavazta azt az önálló indítványt, amely további 17 felekezet egyházzá való minősítését javasolja az Országgyűlésnek. Az ellenzéki képviselők tiltakozásul nem szavaztak.
Egyelőre titokban tartják annak az állásfoglalásnak a tartalmát, melyet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke még a múlt héten küldött el az Országgyűlés vallásügyi bizottságának az egyházi státusért folyamodó vallási közösségek ügyében. A hvg.hu akadémiai körökből ugyanakkor úgy értesült, hogy az MTA bizottsága az ominózus szakvéleményben magát inkompetensnek nyilvánította.
Megkezdődhet az elismerési kérelmet benyújtó egyházak akadémiai vizsgálata. Az elismerést kérő 82 egyház közül az alaki vizsgálatok alapján 37 felel meg törvénynek.
Már csak címek, rangok, tisztségek formájában van jelen a kormányzatban és az önkormányzatokban a Kereszténydemokrata Néppárt, ám az aktív kereszténydemokrata mozgalmi élet az ország nagy részén mára eltűnt – állítják a párt egyes tagjai. Elmondásuk szerint azért fordultak a nyilvánossághoz, mert aggodalmaikról idén levélben tájékoztatták Semjén Zsolt pártelnököt, de a politikus nem reagált.
